"Amíg tehát időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen hittestvéreinkkel." 

Gal 6,10

Ennek az igének - főleg az első fele - végtelen egyszerűségével fogott meg. "Tegyünk jót mindenkivel". Annyira általános! Hát persze, hogy tegyünk jót, mi sem egyértelműbb - mondja minden, magát jófejnek álmodó ember.
De ott a mondat első fele is. "Amíg tehát időnk van", és azt hiszem, ebben a gondolatban itt a lényeg.
Annyira el tudjuk bénázni az időnket: munkahelyen, tanulás közben, de még a szabadidőmben is, ha olykor adódik. És akkor most csak kicsiben gondolkodom. Ha visszanézek az eddigi életemre, bár önkénteskedem itt-ott néha, szerintem több hétnyi vagy hónapnyi elszúrt időt tudnék összeszámolni, amikor se nem pihentem, de nem is csináltam semmi értelmeset se magamért, se másért.
 
Az élet, ha úgy vesszük, elég rövid, hossza esetleges, bármikor véget érhet. Oda kell figyelnem rá, hogy amikor csak a legkisebb lehetőségem adódik, jelen legyek annak (személynek vagy célnak), akinek vagy aminek szüksége van rám.
 
Másrészt nem is járok rosszul, ha erre tudatosan figyelek, már csak a népszerűségi indexem miatt sem, később még jól jöhet fordítva. :) Na de régen rossz, ha ez a lényeg...
Kicsit menedzseresebben, a lényeg a hatékony időgazdálkodás. Amíg időm van, tegyek jót másokkal és magammal egyaránt, hisz kitudja mennyit osztottak nekem.

 

II. János Pál pápa: Vezesd az ifjúságot!

 
Vezesd, ó, Krisztus, az ifjúságot igazságban,
hogy ne hagyják magukat
tévútra vezetni új bálványok által,
mint amilyen a magamutogató fogyasztás,
a mindenáron való jólét,
az erkölcsi lazaság,
vagy az erőszakos tiltakozás;
hadd éljék meg inkább
a te üzenetedet örömben,
mely a Nyolc Boldogság üzenete,
az isteni és felebaráti szeretet üzenete,
az erkölcsi elkötelezettség üzenete
a társadalom hiteles alakítása érdekében.

Vezesd, ó, Krisztus,
valamennyi hűségest a hitben,
hogy a keresztény hit hassa át egész életüket,
és bátor tanúságtevőkké tegye őket
a világ előtt üdvözítő küldetésed során,
hogy az Egyház tudatos
és cselekvő tagjai legyenek,
akik bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei,
és testvérek minden néppel!

Egy régebbi, de még mindig aktuálisnak tartott írásom a böjtről. Ahogy én látom...

Sokat rágódtam és rágódom néha ma is azon, miért kér tőlünk a katolikus egyház (vagyis rajta keresztül Isten) önmegtartóztatást bizonyos kérdésekben, például egy párkapcsolatban, kajálásban, sokszor nem teljesen megértett szabályokhoz igazodásban, vagy bizonyos időszakonként, ahogy nagyböjtben is.

A böjtölés önként vállalt mértékletesség, amely úgy szerepel a keresztény köztudatban, hogy péntekenként nem eszünk húst, mert csak. Úgy gondolom, ennél többről van szó. A magam nevében szólva: Egyáltalán nem a siló, főképpen a hús megvonásáról szól a böjt. (Pedig milyen mázlisták lennének a vegetáriánusok!) A böjtnek és a tudatos lemondásnak – azt hiszem – nem az a célja, hogy kevesebb legyek, és nem csupán annyi, hogy szenvedjek valamicskét azért, mert Jézus is szenvedett értem 40 napig éhezve, aztán a kereszten. Hanem az is, hogy hosszú távon képes legyek felfigyelni azokra az akadályokra, amelyek utamat állják abban, hogy közelebb kerüljek Istenhez, vagy akár csak abban, hogy valamivel "jobb" ember legyek. Úgy vélem, rossz elképzelés az, hogy a keresztény csak akkor jó keresztény, ha minél többet szenved és nélkülöz. Az élet célja ennél sokkal több, leegyszerűsíthető talán arra, hogy boldogan éljem le az életem, de Isten jelenlétében, és ez a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást!

A böjttel tehát életmódbeli irányváltásra kapok lehetőséget, hogy meghaladjam bizonyos gyarlóságaimat, amelyek meggátolnak, hogy közelebb kerüljek Istenhez. Ez persze nem mindig sikerül, sőt. De a böjt elősegítheti, hogy végre jobban figyeljek Rá, komolyabban vegyem a barátságunkat.

Hogyan? Alapvetően nem lenne nehéz Őt közel engedni, egyedül az „akarással” vannak gondjaim, illetve azzal, hogy gyakran eszembe sem jut azon gondolkodni, vajon éppen most mit gondol rólam, vagy arról, amit épp teszek? Pedig általában szeretném tudni, vajon mit szól hozzá, ha kritizálok valakit. Ha nézek egy filmet, tudni szeretném, mit gondol róla. Vagy jó lenne meghallgatni, mi a véleménye akkor, amikor a gép előtt töltöm a fél napot, és jól jönnének a tanácsai akkor is, amikor egy nehéz beszélgetésben vagyok benne. Szóval az életem minden percében. Nem olyan nehéz meghallgatni Őt, de tőlem függ, hogy nyitottá válok-e rá vagy sem.

Azt hiszem, nekem ebben segít a böjt, ha valóban komolyan veszem. Összeszedettebbé válhatok általa. Fokozottan segíthet felfigyelni az igazi értékekre, és arra, akinek ezek köszönhetők. Nem fogyókúrázni akarok, hanem Isten jelenlétében szeretném szemlélni az életemet, és ennek nem feltétlenül kell tehernek lennie, hanem inkább egy áldott, Jézussal együtt megélt időszaknak. Csak rajtam múlik…

 

"Senki se keresse a maga javát, hanem csak a másét."

(1Kor 10,24)

 

Már csak matematikailag is úgy jönne ki jobban, ha mindenki inkább a másikkal szeretne jófej lenni, figyelve a másik igényeire. Ha ez működne, egyszerűen rengetegen akarnának velem jó arcok lenni, és én is ugyanígy egy lennék minden ember számára, aki jót próbál vele tenni.

A gyakorlatban ez persze néha zavaró túlzásba mehetne át, de kis gyakorlással szerintem elég könnyen megismerhető az egészséges mérce. Legalábbis a figyelmesség terén.

Régen mindig mindenkinek mindenre hajlamos voltam igent mondani. Így hamar túlvállaltam magam. Az utóbbi években viszont azt hiszem, átestem a ló túloldalára, és "igen" emberből, "majd meglátjuk, most nincs rá időm" ember lettem.

Nem tudom, mi a jobb, de tény, hogy hajlamos vagyok a saját kényelmem miatt kevésbé figyelni másokra. Ez viszont semmiképp nem jó.

Talán nem kell mindig "igen" embernek lennem, de meg kell találnom az egészséges egyensúlyt.

És mindemellett talán a legfontosabb, hogy akármit is teszek, azt ne csak magamért tegyem, hanem másokért vagy legalábbis másokért is, különösen figyelve a környezetemre közben, feltéve a kérdést: vajon ez tényleg így jó-e nekik, ahogy én teszem, amit teszek bármikor? Vagy csak én gondolom úgy...?

 

Kozonithy 2011.02.21. 15:07

Kérsz? Kapsz!

 "Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál és aki zörget, annak ajtót nyitnak."

Lk 11,9-10

A napokban ez az igeszakasz jött szembe a Bibliámban. Azért is mutatom be, mert mindig is nehézségem volt vele, hogy megértsem mindazt, amiről itt szó van. Kicsit úgy hangzik, mintha varázslat lenne. Kérek, és puff! - itt is van. Ez persze így nem megy. Kölyökként azért örültem volna neki, éppen emiatt nem is nagyon értettem. Kértem, hogy legyen ötös a matek TZ... karó, puff neki. Kapjak ezt vagy azt ajándékba. Nem kaptam.

Gyerekfejjel nem könnyű felfogni mindezt a jézusi ígéretet, meg ami mögötte van. Bevallom, még most sem biztos, hogy velejéig értem, hogyan kell "jól" kérni az Istent.

Idővel aztán rájöttem, hogy Ő nem egy kávéautomata, amibe bedobom az imát, kérést, és kijön, amit megnyomtam.

Ő teljes részletében látja az én életem, a környezetem életét, az egész világét, úgy ahogy van. Látja, ahogy minden mindennel összefügg, olyan kontextusban, ahogy soha senki nem fogja látni.

Úgy tapasztalom, hogy Isten mindig minden esetben meghallgatja, ha kérek tőle valamit, de nem feltétlenül fogom azt kapni, amit konkrétan kérek tőle, hanem inkább azt, amire hosszú távon inkább szükségem van. Sokszor évek múltán értem csak meg, hogy miért volt ez vagy az, amit valamikor kértem, mégiscsak úgy jobb, ahogy megkaptam.

Így aztán gyorsan le is szoktam a konkrét dolgok kéréséről, és inkább csak az adott témáért imázom, vagy kérem rá Isten áldását, hogy - bár nekem van speciális elképzelésem arról, hogy nekem mi és hogyan lenne jó - legyen mégis úgy, ahogy szerinte nekem (és azoknak, akikre a kérésem kihatással van) hosszú távon a lehető legjobb.

Óhatatlanul itt motoszkál bennem, hogy de akkor mégis miért van annyi rossz a világban? Miért van az, hogy emberek könyörögnek az Istenhez egy-egy fájdalom, veszély, borzalmas dolog megszüntetéséért, és mégsem történik "semmi". Ezt a legnehezebb felfognunk.

Nem vagyok szaki a témában, mégis eszembe jut valami:

Szabad akarata van mindenkinek. Bár kérhetem az Isten védelmét pl. egy-egy ember ellen, aki engem bántani akar (és vélhetőleg küldeni is fog nem egy mentőcsónakot, amit én vagy megragadok vagy ellökök), de hozzá kell tenni, hogy az a rosszakaró - ahogy én is - szabad akaratot kapott. Azaz mindenki maga dönti el, hogy miként cselekszik, melyik utat választja az adott pillanatban, a jót vagy a rosszat, vagy éppen azt, hogy miként vágja haza az életét, illetve másokét.

Nem értjük meg sokszor, hogy ha Isten mégis látja a rosszat, akkor miért nem állítja meg. Ez esetben felmerül a kérdés: milyen szinttől állítsa meg a rossz dolgokat? Honnan avatkozhat már be, és mit kell még elnéznie? Csak mert, ha minden egyes rosszat meg kéne, hogy állítson, a világ nem állna másból, minthogy Isten folyamatosan leállít minket, amint csak eszünkbe jut bármilyen törvénytelen vagy erkölcstelen döntési lehetőség, kezdve a vulgáris szavak használatától az illegális filmletöltéseken át a gyilkossági szándékig. Vagy van szabad akaratunk vagy nincs. Nincs is-is. Ha pedig van szabad akarat (mert van), akkor azzal nekünk kell felelősségteljesen élni. Kérni mindig lehet, és mindig meghallgatásra kerül, és ha segítségre van szükségünk, valamilyen formában meg is fog érkezni (akár úgy, hogy nem is vesszük észre.)

 

Kozonithy 2011.01.10. 11:46

Szussz!

Jó, egy kis szusszanás... Most így.

Dóri, Miki dolgozik. Kezdődik elölről az egész körforgás. Pályázatírás, elszámolás a múlt évvel, közhasznúsági jelentés, regisztrációs nyilatkozat. Fél erdő kivágatása a papírmunkával. Nem baj. A munka nemesít.

Oké, back to work! Yeeee!

Ja! És a tegnapi: 
A minap beállított hozzám egy Tyrannosaurus Rex és Hamlet. Volt nagy dínóm, dánom. Pffff...

 

Ma ő a jel: Placid atya (http://hu.wikipedia.org/wiki/Oloffson_Placid).

Az előcsarnokban ücsörög, és mosolyog és kedves és 94 éves. Arra gondolok: ha a gulagban vagy a börtön évei alatt bármikor is feladta volna a reménységet - nem csak egy szebb jövő, hanem Isten mindenhatóságában, szeretetében és a saját létének Isten kezében való fontossága terén - , most nem ücsöröghetne és mosolyoghatna és lehetne 94 évesen kedves. Túlélve azokat a történelmi korokat is - ez cuki dupla fricska! :)

Szóval: feladni bolondság.

 

Szólj hozzá!

Címkék: hit

Róma – Könnyűzenei toplistát tett közzé a Vatikán lapjaként működő L'Osservatore Romano. A legjobb pop-rock albumokat felsorakoztató top tízes listán szerepel Michael Jackson 1982-es Thriller albuma, a Pink Floyd együttes The Dark Side of the Moon korongja, és a Beatles 1966-ban megjelent Revolver című lemeze. Forrás: MTI

A vatikáni napilap két szerzője, Giuseppe Fiorentino és Gaetano Vallini szerint a "jó zenéhez vezető út" olyan lemezekhez vezet el, mint Paul Simon 1986-os Graceland vagy Carlos Santana Supernatural (2005) című lemezének dallamai.

Ajánlásuk szerint a lakatlan szigetre indulók túlélőcsomagjában mindenképpen ott kell lapulnia David Crosby If I Could Only Remember My Name (1971) című korongjának, a Fleetwood Mac együttes Rumors (1977) albumának, Donald Fagen Nightfly (1982) lemezének, az ír U2 rock együttes Achtung Baby-jének (1991) és az Oasis What's The Story Morning Glory (1995) című albumának is.

Íme a vatikáni Top10:

  1. Beatles: Revolver (1966)
  2. David Crosby: If I could only remember my name (1971)
  3. Pink Floyd: The dark side of the moon (1973)
  4. Fleetwood Mac: Rumours (1977)
  5. Donald Fagen: The nightfly (1982)
  6. Michael Jackson: Thriller (1982)
  7. Paul Simon: Graceland (1986)
  8. U2: Achtung baby (1991)
  9. Oasis: (What's the story) Morning glory? (1995)
  10. Santana: Supernatural (1999)

 

Egy profi összefoglaló Tóth Erzsi önkéntes helyi koordinátortól:

Köszönjük Erzsi!!!

 Külön-külön csak szavak vagyunk,
együtt azonban költemény.

Kétségből egységre úgy találunk,
ha egybegyűjt minket a Szeretet.
 
Áldások vagyunk egymásnak,
s egymásért vagyunk áldás.
 
Ez a Közösség egy "közös ég"
Isten szeretetének oltalma alatt.
 
Ha kinyújtjuk magunkat egészen,
egyszerre jutunk a Szeretetre.

 

Szólj hozzá!

Címkék: ima

süti beállítások módosítása